Számol

Számol

Egységváltáskor az értékek átszámolódnak

°C
%

Gépelés közben frissül

Eredmény

Képlet

A harmatpontot a léghőmérsékletből és a relatív páratartalomból számoljuk a Magnus–Tetens-közelítéssel, ami a vízgőz-nyomás egy szokásos mérnöki illesztése. Ha a páratartalom 100%-hoz közelít, a harmatpont a léghőmérséklethez tart.

Td = (b·α)/(a−α), ahol α = (a·T)/(b+T) + ln(RH/100)

Kidolgozott példa

  1. Léghőmérséklet 20 °C
  2. Relatív páratartalom 60%
  3. Harmatpont ≈ 12 °C

Eredmény: ≈ 12 °C

Hogyan számoljuk a harmatpontot

A harmatpont a levegő abszolút nedvességtartalmát jobban követi, mint önmagában a relatív páratartalom.

Magnus-közelítés

Egy Magnus-típusú telítési vízgőznyomás-formulát fordítunk meg. Az a és b állandók empirikusak; az eredmény hétköznapi időjárási és HVAC használatra elég pontos, laboratóriumi páratartalom-metrológiára nem.

Relatív páratartalom vs harmatpont

A relatív páratartalom emelkedik, ha a levegő lehűl, még akkor is, ha a nedvességtartalom változatlan. A harmatpont nagyjából állandó marad, amíg a nedvesség állandó — ezért kedvelik a meteorológusok, ha arra kíváncsiak, "mennyire fülledt".

Komfort és köd

Sokan a ~18 °C (64 °F) feletti harmatpontot fülledtnek, a ~21 °C (70 °F) felettit már kellemetlennek érzik. Amikor a hőmérséklet közelít a harmatponthoz, nő a köd vagy a harmatképződés esélye — ez jellemző a magyar Alföld őszi, ködös reggeleire.

Érdekes tények

Komfortmutató

Sokan a ~18 °C (64 °F) feletti harmatpontot fülledtnek, a ~21 °C (70 °F) felettit már kellemetlennek érzik.

Ködjel

Amikor a léghőmérséklet közelít a harmatponthoz, a relatív páratartalom 100%-hoz közelít, és nő a köd vagy harmat esélye — erre épül a hazai őszi ködriasztás is.

Nem ugyanaz, mint az RH

A relatív páratartalom függ a hőmérséklettől. Egy hűvös reggelen magas RH mellett is szerény maradhat a harmatpont (az abszolút nedvesség).

A hőérzet unokatestvére

A magas harmatpont rosszabbá teszi a forró napokat, mert az izzadság lassan párolog el — ugyanaz a nedvesség emeli a hőérzetet is.

Repülés és dér

A pilóták a hőmérséklet–harmatpont különbséget figyelik a ködkockázathoz; a kertészek pedig az éjszakai fagy, illetve dérveszély becsléséhez.

Gyakori kérdések

A relatív páratartalom függ a hőmérséklettől; a harmatpont hőmérsékletben kifejezett abszolút nedvesség-mérőszám. A magas harmatpont több nedvességet jelent a levegőben.

Nem. 100%-os RH-nál egyenlők; egyébként a harmatpont alacsonyabb, mint a léghőmérséklet nedves levegőben, folyékony víz felett.

A hőmérsékletből és az RH-ból, Magnus-féle vízgőznyomás-közelítéssel, majd megoldva arra a hőmérsékletre, amely telítené a levegőt ennél a nedvességtartalomnál.

Sokan kb. 18 °C (64 °F) felett fülledtnek, kb. 21 °C (70 °F) felett kellemetlennek érzik — a személyes komfortérzet azért változó.

Források

  1. Dew point vs humidity — U.S. National Weather Service A harmatpont mint nedvesség-mérőszám hivatalos magyarázata.
  2. Magnus formula background — National Oceanic and Atmospheric Administration (kapcsolódó páratartalom-oktatás) Levezetett meteorológiai összefüggések T, RH és harmatpont között.
  3. Éghajlati és ködadatok — HungaroMet Nonprofit Zrt. — Országos Meteorológiai Szolgálat Hazai páratartalom- és ködadatok, veszélyjelzések tartós, sűrű ködre.

Oktatási jellegű meteorológiai becslés — nem helyettesíti a hivatalos előrejelzéseket.

Utolsó ellenőrzés: 2026-08-02 — Ellenőrizte: Mr. Calco szerkesztőség

Számológép beágyazása

Adja hozzá ezt a számológépet webhelyéhez ingyenes iframe widgettel.

Téma

A widget a tároló szélességéhez igazodik, és automatikusan állítja a magasságot.