Oldalarány- és vágáskalkulátor
Add meg a képpont- vagy nyomtatási méreteket: az eszköz egyszerűsíti az arányt, kiszámolja a hiányzó oldalt, vagy meghatározza a vágótéglalapot és a letterbox keretet a célformátumhoz.
Számol
Számol
Eredmény
Képlet
Az oldalarány a szélesség ÷ magasság, legtöbbször legkisebb egész számokkal W:H alakban (pl. 1920×1080 → 16:9). Hiányzó oldalnál a ismert oldalt megszorozzuk a megfelelő arányrésszel. Belső vágáskor a rövidebb relatív oldalt megtartjuk, a hosszabbat levágjuk; keretezésnél (letterbox) a rövidebb oldalt bővítjük.
Kidolgozott példa
- 1920 × 1080 esetén mindkettőt elosztjuk gcd(1920, 1080) = 120-szal.
- Egyszerűsített arány = 16:9 (tizedes 1,777…).
- 4000 × 3000 kép 16:9-re vágva → vágóméret 4000 × 2250.
Eredmény: 16:9 · vágás 4000 × 2250
Hogyan számoljuk az oldalarányt és a vágótéglalapot
A szélesség és a magasság pozitív hossz ugyanabban az egységben (képpont, milliméter vagy hüvelyk). Az arányt euklideszi lnko-val egyszerűsítjük, a hiányzó oldalt keresztszorzással, a vágó- vagy kerettéglalapot pedig a forrás- és célarány összevetésével kapjuk.
W:H egyszerűsítése
Egész méreteket a legnagyobb közös osztójukkal redukálunk. Nem egész értékeket előbb egész egységre kerekítünk, így a pixel- és nyomtatási méretek is ismerős párokra (16:9, 4:3) esnek, ha pontos többszörösek.
A tizedes W/H is megjelenik — hasznos a közel-egyezésekhez (pl. 1,78 vs. 1,777… az „majdnem 16:9” esetén).
Hiányzó oldal keresése
Adott Rw:Rh célaránynál és ismert szélességnél: magasság = szélesség × Rh / Rw. Ismert magasságnál: szélesség = magasság × Rw / Rh. Minden hossz ugyanabban az egységben legyen.
Belső vágás vs. külső keret (letterbox)
A belső vágás a célarány legnagyobb téglalapját adja, ami még belefér a forrásba. Ha a forrás aránya szélesebb a célnál, a magasság marad és a szélesség csökken; ha magasabb, a szélesség marad és a magasság csökken.
A külső keret (pad) a célarány legkisebb téglalapja, amelyik tartalmazza a forrást — klasszikus letterbox vagy pillarbox, ha sávot adunk hozzá vágás helyett.
Amit nem modellezünk
Nincs lencsetorzulás, biztonsági terület, DPI-átváltás vagy kódoló vágómakró. A tájolás (fekvő / álló / négyzet) csak W és H viszonyából jön; a tükrözött vagy forgatott metaadatot figyelmen kívül hagyjuk.
Érdekes tények
A 16:9 lett az HDTV alapértelmezettje
Az ITU-R BT.709 és a fogyasztói HDTV a 16:9-et választotta a 720p és 1080p tájképes formátumának — ezért a 1920×1080 és a 1280×720 is 16:9-re egyszerűsödik. Magyarországon a DVB-T2 és a streaming is ezt a keretet használja a legtöbb HD tartalomnál.
A mozi gyakran szélesebb a 16:9-nél
A digitális mozi és sok streaming cím ~2,39:1 („Scope”) arányt használ; a 2,35:1 gyakori marketingjelölés. Mindkettő szélesebb a TV 16:9-énél, ezért oldalsó vágás vagy pillarbox kell a tévés megjelenítéshez.
Az A4 papír √2, nem videóarány
Az ISO 216 A-sorozat 1:√2 ≈ 1:1,414 arányt tart, így félbehajtva megmarad az arány. Ez független a 4:3 vagy 16:9 videókerettől — a magyar nyomdai és iskolai munkáknál az A4 továbbra is a mindennapi papírforma.
Az 1:1 négyzet a közösségi média alapja
Az Instagram korai feedje népszerűsítette az 1:1 vágást; sok platform ma is kínál négyzetet a 4:5 álló és a 9:16 Stories/Reels mellett. Magyar tartalomkészítőknél a függőleges 9:16 különösen erős a TikTokon és a Reelsen.
Gyakori kérdések
Osztasd el mindkét méretet a legnagyobb közös osztójukkal, és írd W:H alakban. Példa: 1920÷120 és 1080÷120 → 16:9. A kalkulátor ezt automatikusan megteszi, és a tizedes W/H-t is mutatja.
Magasság = szélesség × 9 / 16. 1920 szélességnél: 1920 × 9 / 16 = 1080. Válaszd a „Hiányzó oldal keresése” módot, add meg a 16 és 9 részt, és az ismert oldalt állítsd szélességre.
Válaszd a „Vágás / keret arányhoz” módot, add meg a forrás szélességét és magasságát, állítsd az arányt 16:9-re, és válaszd a belső vágást. A legnagyobb, a forrásba férő 16:9 téglalapot kapod — szerkesztőkben általában középre igazítva.
A vágás a forrást a célarányra trimmeli (szélek elvesznek). A letterbox/keret megtartja az egész forrást, és üres sávokat ad hozzá, hogy a külső keret a célaránynak feleljen meg.
Igen. A 1920 és a 1080 lnko-ja 120, tehát pontosan 16:9-re egyszerűsödnek. További 16:9 méretek: 1280×720, 2560×1440 és 3840×2160 (4K UHD).
Igen, ha a szélesség és a magasság ugyanabban az egységben van. Az arány dimenzió nélküli; csak a kevert egységek (pl. mm × in) adnak hibás arányt.
Az érzékelők és az exportbeállítások néha közel-16:9 méreteket használnak (pl. 1920×1082). Az eszköz így is egyszerűsíti, amit megadsz; hasonlítsd a tizedest 1,777…-hez, hogy lásd, milyen közel vagy.
A 9:16 egyszerűen elforgatott 16:9. Add meg az arányrészeket 9 és 16-ként, vagy használd a magasságot hosszabb oldalként Stories, Reels és Shorts méretezésénél.
Források
- Recommendation ITU-R BT.709 — Parameter values for HDTV Meghatározza a 16:9 HDTV képformátumot, amely a gyakori HD pixelméretek alapja.
- ISO 216 — Writing paper and certain classes of printed matter Az A és B papírsorozat √2 oldalarányát rögzíti.
- NMHH — Digitális televízió és műsorszórás Hazai szabályozási és tájékoztató háttér a digitális televíziós képformátumokhoz.